Belvárosi séta Ybl Miklós születésnapján

Ha az utca emberét megkérdeznénk, milyen híres építészt ismer, Ybl Miklós nevét szinte mindenki említené. A munkásságát fémjelező épületek a magyar történelem fontos pontjai, alkotói tevékenységének eredménye számos településünk meghatározó eleme. Ha nem szeretnénk az egész országot bejárni, de egy kis sétára mégis hajlandóak vagyunk, Budapest belvárosában karnyújtásnyira egymástól legalább öt Ybl épületet érinthetünk fél óra alatt. A mester születésének 204. évfordulóján tegyük meg ezt a sétát gondolatban és hajtsunk fejet Ybl Miklós tehetsége előtt.

Ybl Miklós 1814. április 6-án, Székesfehérváron született. Apja, a kor tehetős kereskedője, puskaporral és salétrommal üzletelt. Jómódú ember fiaként Miklós iskoláit Bécsben végezte, majd Pesten Pollack Mihály építőmester inasának szegődött, később rajzolóként is dolgozott itt. Korai éveiben szakmai tudását a bécsi Heinrich Koch irodában, majd a müncheni királyi Képzőművészeti Akadémián bővítette, ahonnan több európai várost is érintő tanulmányútra utazott. 1841-ben tért haza Pestre, ahol Pollack Ágostonnal, Pollack Mihály fiával közösen irodát alapítottak. 1863-ban Ybl felvételt nyer a pesti építőmesterek céhébe, alkotói munkássága innentől teljesedett ki. Munkabírásának köszönhetően, az építészeti tervezés, művezetés mellett számos köztestületben is szerepet vállalt. Az építészettörténeti korszakokon is átívelő életműben mindenkor a minőséget tartotta szem előtt, az újdonságok befogadása mellett. Nevével összefüggésben először a Magyar Állami Operaház épületét, a fóti szeplőtelen Fogantatás templomot, a Várkert bazárt és a Szent István bazilikát szokták említeni, de jó időnként olyan épületekre is pillantani, amelyek szépségükben nem, csupán ismertségükben maradnak el a példának felhozottak mellől.

Ybl Miklós születésének 204. évfordulóján hasznos és élvezetes tavaszi program lehet a nagy építész életművének egyes darabjait meglátogatni, illetve elolvasni az épületekről elérhető információkat, érdekességeket. Szakmai életútját az igazán nagy mestereket megillető tisztelettel és alapossággal igyekszik feldolgozni a szakirodalom, cikkünkben éppen ezért csupán egy rövid sétára biztatjuk az olvasókat Budapest belvárosában, ahol egymástól karnyújtásnyira öt épület érintésével adózhatunk Ybl szorgalma és tehetsége előtt, a születésnapján.

Kezdjük sétánkat a Ferenciek terétől besétálva a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székházánál, a Károlyi utca 12-ben. A belső udvaros épület historizáló neoreneszánsz stílusú, néhány helyen klasszicizáló részletekkel. A Takarékpénztárt 1948-ban államosították és felszámolták, az épület később a Fővárosi Vízművek székházaként funkcionált. A Mérték Stúdió tervei alapján 1999-2001 között állították helyre, azóta irodaházként működik.

A Reáltanoda utcán az Astoria felé kigyalogolva el is érkezünk az Unger-házhoz, amely a Múzeum körút 7-ben található. A Múzeum körutat és Magyar utcát összekötő árkádos belső udvarról ismertté vált Unger-ház 1852-53 között épült, Unger Henrik megrendelésére. A romantikus stílusú, kétemeletes műemléképület kiskörúti homlokzatát bizánci, mór, gót és reneszánsz elemek is díszítik, a 7 erkélyt pedig a román kort idéző griffek „tartják”. A Pesti Naplóban 1853-ban így írtak az épületről: „E ház, mintha mézeskalácsból nyomták volna, oly cifra és mesterkélt. Rajta az építészet minden stílje képviselve van.”

Néhányszáz méterrel arrébb, a Nemzeti Múzeum háta mögött, a Pollack Mihály téren két Ybl-épületet is találunk egymás mellett. Itt, a Palotanegyednek nevezett városrészben található a Károlyi- és a Festetics-palota. Az előbbi, a Magyar Rádió egyik egykori épülete, a francia reneszánsz kastélyépítészet nyomait őrző palota 1863 és 1868 között épült, gróf Károlyi Lajos megrendelésére. A palotát több mint két évtizedig az Olasz Királyság követsége bérelte, a második világháborúban azonban többek között a reneszánsz és hellenizáló elemekkel díszített homlokzat és a felülvilágított, reneszánsz árkádíves átrium is tűzvész áldozata lett. Az 1966-ban a Magyar Rádió egyik épületeként, később műszaki raktárként is funkcionáló palota ma üresen áll. A Festetics-palota, amely ma az Andrássy Egyetemnek ad otthont szinte egyszerre épült a Károlyival. A kilenctengelyes, egyemeletes neoreneszánsz palota Ybl még romantikus elemeket is felvonultató alkotása.

Szintén egyetemi terület ma virtuális sétánk utolsó színhelye, Ybl Miklós 1974-ben átadott Fővám téri épülete. A Budapesti Corvinus Egyetem neoreneszánsz főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a budai oldalon elterülő BME-vel szemben található. A Fővámpalota egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A háborúban súlyos sebeket szerzett intézményt 1948-ra állították helyre. Új funkciójában egyetemi épületként szolgál azóta is.

További barangolások megtervezéséhez is kiváló kiindulópontot ad a Budapest Főváros Levéltárában őrzött terv- és irathagyatékát feldolgozó Ybl Miklós Virtuális Archívum, mely a magyar építészet egyik legjelentősebb alkotójának munkásságát gyűjteményes formában tárja az érdeklődők elé.

Április 7-én szombaton 11:00 órakor, az Ybl Egyesület által szervezett hagyományos születésnapi megemlékezésre is sor kerül a Várkert Bazár előtt az Ybl Miklós téren a nagy építész szobránál. Az ünnepségen, ahol a Mester mellett az idei Ybl-díjasokat is köszöntik, minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A cikk megjelent az Építészfórum oldalán.

Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum

Mai fényképek: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont